A tudat működése és szintjei → Út az önvalóhoz!
Az önmegvalósítás folyamatában a tudat a kulcs. A tudat lehet a gát vagy a híd az élőlény és az önvaló között. Ha a tudat szennyezett és csak anyagi tartalommal bír, akkor csakis kifelé tud tekinteni, nem tapasztalja a belső világot, gátként lesz jelen. Ha a tudat tiszta és lelki tartalommal van átitatva, akkor képes érzékelni saját forrását, vagyis a lelket és hídként fog funkcionálni.
A tudat részei
Az anyagi tudatot (csitta) az elme, az intelligencia és a hamis egó építi fel. Az elméről egy másik cikkben írtunk, most pedig a hamis egó és az intelligencia következik; amelyeken keresztül megérthető a tudat működése.
A hamis egó (ahankára)
A hamis egó (ahankára) az ember azon hamis önazonosítására utal, amely meghatározza az énképét. A lélek eredeti helyzetében tudja magáról, hogy Isten szerves része és szeretetteljes szolgája, míg szennyezett állapotában az átmeneti anyagi testtel azonosítja magát. Ez az énkép az ahankára, mely erős ragaszkodást alakít ki a lélek és a test között. Ragaszkodik mindenhez, ami a testtel kapcsolatos (kinézet, család, vagyon, ideálok) és ez a kötődés okozza a szenvedést és fájdalomérzetet. Egy példával szemléltetve a hamis egó alakítja ki azt az énképet, hogy én egy 34 éves, vékony, fehér férfi vagyok, aki jógaoktató, természet- és állatbarát, hívő ember. Ha már többé nem lehetek jógaoktató és vékony, akkor szenvedek, ha pedig elveszítem a házam, fájdalmat érzek.
Valójában a hamis egó létezik, tehát nem hamis. Mindössze azért hívjuk így, mert átmeneti. Jelen életben, jelen testben ezeket tapasztalom, ezekkel azonosítom magam és erre alapozva alakítom ki az énképet. De ki tudja ki voltam előző életemben, és ki leszek a következőben!? A hamis egó folyamatosan változik, ami örök, az az önvaló. Ezért az önvalót nevezzük valódi egónak.
A tényleges probléma nem a hamis egó létezésével van, hanem azzal, amikor a lélek azzal azonosítja magát és ragaszkodik hozzá. A léleknek az anyagi világban szüksége van testre, amely hordozza őt. A sofőrnek is szüksége van autóra, hogy eljusson egyik helyről a másikra. A sofőr használja az autót, de butaság lenne ha a gépjárművel azonosítaná magát. Ugyanígy az élőlény is használja a hamis egót azért, hogy anyagi léte során boldogulni tudjon. A hamis egóval nincs probléma, nem kell azt gyűlölni vagy elvetni, mindössze mindig legyünk a tudatában annak, hogy igazából lelkek vagyunk. A jógában az ahankára megszüntetése nem azt jelenti, hogy ténylegesen megszűnik az anyagi testünk és tudatunk, hanem azt, hogy nem ragaszkodunk a testünkhöz és a tudatunkat felemeljük egy magasabb szintre.
Az intelligencia (buddhi)
A tudat felemelésében, az elme szabályzásán és a hamis egó megfelelő helyen való kezelésén túl az intelligencia (buddhi) használata lesz segítségünkre. Az intelligencia fő funkciói: a dolgok valódi természetének megítélése, segíti a megértést, továbbá a kétkedés, a döntéshozás, az észlelés, a memória, a felmérés és az értékelés tartozik a feladatai közé.
A buddhi maga az értelem, így tanulással és tudással fejleszthető. Megvalósított tudásról beszélhetünk, vagyis arról, amikor nem csak lexikális tudás van a birtokunkban, hanem a hozzá tartozó valós tapasztalat is (tudjuk, hogy egészségtelen a dohányzás, ezért nem dohányzunk, vagy tudjuk, hogy az ászanázás egészséges, mert kipróbáltuk). Az intelligenciát a tanulással és a gyakorlással képezhetjük.
Az intelligencia megfelelő használatával a tudatunk kitágulhat és képessé válhatunk igazi énünk felfedezésére. Ideális esetben az intelligencia a lélek irányítása alatt áll: ezt nevezzük tiszta tudatnak. Ha azonban az elme irányítása alá kerül, akkor befedett tudatról beszélünk.
Az elme és az intelligencia együttműködése
Nem elég csak az elmével vagy csak az intelligenciával foglalkozni, egyszerre mind a kettővel kell dolgozni. A működésüket megérthetjük a ló és a lovas példájával, amelyben a ló az elmét, a lovas pedig az intelligenciát jelképezi. Ha nincs megszelídítve a ló, hiába jó a lovas, nem fog eljutni a céljához. Ha szelíd a ló, de a lovas nem érti a dogát, akkor szintén nem jutnak sehová. Ha a ló szelíd és a lovas profi, akkor kettejük munkája eredményes lesz.
Az elmét a lemondás és az életvezetés által tudjuk megszelídíteni, az intelligenciát pedig a tanulás által képezhetjük. Mind a kettőhöz gyakorlásra lesz szükség, amelyben a jóga a legnagyobb segítségünk. A jóga alatt annak teljes folyamata (relaxáció, meditáció, táplálkozás, jama-nijama elvek követése, jógikus életmód) értendő.
A tudat két területe
Az anyagi tudatnak két nagy fajtája van: 1. az aktív tudat (tudatos tudat), és 2. a passzív tudat (tudatalatti). Az aktív tudat az, amivel éberek vagyunk és felfogjuk a környezetünk ingereit, eseményeit és aztán tudatosan reagálunk azokra. A passzív tudat az, amiről kevésbé vagyunk tudatosak, amiben az emlékeink, a régi érzéseink és a múltban átélt események tárolódnak. Ezeket az emlékképeket/érzéseket tudati lenyomatoknak, számszkáráknak nevezünk.
Az aktív tudatra könnyen befolyással lehetünk, hisz azt közvetlenül érzékeljük. A tudatalattira azonban nehezen tudunk hatással lenni, mert a tudati lenyomatok az aktív tudat alatt, a mélyben vannak. Mégis szükségszerű a tudatalattit is elérni és változtatni rajta, mert az folyamatosan és erőteljesen kihat az aktív tudatunkra, vagyis a jelen gondolati működésünkre. A tudatalatti szűrőként vagy szemüvegként van jelen: ezen keresztül szemléljük a világot. Például ha a jelenlegi, vagy az előző életeid során nagyon sok rossz élményed volt a sötét hajú emberekkel, akkor úgy érezheted, hogy a sötét hajú emberek nem jók. Ha volt egy kerek arcú és szőke hajú, jellegzetes gesztikulációval rendelkező barátod, és hozzá hasonló személlyel találkozol, akkor azt az embert is szimpatikusnak találhatod. Az előítéletek és a túlzott rajongások így kialakulhatnak. A fóbiák és félelmek hasonló módon keletkeznek: előző életedben megfulladtál, vagy gyermekkorodban a társaid mindig lenyomtak a víz alá, és kialakult a víziszonyod. A kedvenc dolgok sincsenek másképp: karácsonykor szeretted a sok szép égőt és lámpácskát, családod szeretetében lenni, így amikor (karácsonytól függetlenül bármikor) látsz színes és csillogó tárgyakat, akkor kellemes és jó eső érzés tölt el.
Nagyrészt a tudatalattink tartalma fogja meghatározni hogy mit szeretünk és mit nem, mire vagyunk lelkesek és mire nem, hogyan viszonyulunk más emberekhez és tárgyakhoz, hogyan reagáljuk a kialakult élethelyzetekre, milyen az érzelmi világunk és milyen a személyiségünk. A felsoroltak fontossága miatt lényeges az, hogy milyen tartalma van a tudatalattinknak. Érdemes kitisztítani, hogy a dolgokat a maguk valójában lássuk és éljük meg és szerencsés átalakítani, hogy ne csak anyagi, hanem lelki tartalommal is rendelkezzen, amelynek a segítségével az anyagi tulajdonságokon túl a lélek természetét és érzékelhetjük.
A tisztítás és az átalakítás két egymást segítő folyamattal lehetséges: 1.) a szattvikus életmód megerősíti az aktív tudatot, amely ezáltal egyre több teret hódítani meg a tudatban, és 2.) a tudatot lelki tartalommal feltölteni. A lelki energia magasabb rendű és tisztább az anyaginál, így képes arra, hogy megtisztítsa a tudat minden rétegét.
A tudat fontossága
A jóga lelki részében, vagyis az önmegvalósítás folyamatában a tudat a kulcs. A tudat lehet a gát vagy a híd az élőlény (anyagi test és tudat, hamis egó) és az önvaló (lélek) között. Ha a tudat szennyezett és csak anyagi tartalommal bír, akkor csakis kifelé tud tekinteni, nem tapasztalja a belső világot, gátként lesz jelen. Ha a tudat tiszta és lelki tartalommal van átitatva, akkor képes érzékelni saját forrását, vagyis a lelket és hídként fog funkcionálni.
A tudat eredendően a lélektől ered, az anyagi világban azonban beszennyeződik és ennek hatására eltávolodik a lélektől. Miután lefejti magáról az anyagi energia béklyóit, újra eredeti helyzetébe kerül, kialakulnak a transzcendentális érzékszervei, amelyekkel újfent érzékelheti a lelki világot és Istent. Ez a szint már a felszabadulás állapota.
A tudat szintjei
Attól függően, hogy az elme milyen állapotban van, az aktív tudatot mivel kötjük le, illetve milyen szamszkárák vannak a tudatalattiban; ötféle tudat réteg/színezet (kósa) alakulhat ki. Az alábbi felsorolásban ezeket a kósákat hasonlítjuk össze. Láthatjuk majd, hogy az egyes szinten lévő ember milyen mélységben van a megértés és a megvalósítás területein. Külön-külön leírásra kerültek a testi önazanosítások, a fő fókusz a tevékenységben, az érték, az életcél és a mindezek mögött megbújó hajtóerő.
- Anna-maja-kósa:
- durva fizikai szintű énkép (fizikai test)
- anyagi test szintjén lévő önazonosítás (kövér/sovány, féri/nő, idős/fiatal vagyok)
- fókusz: evés, alvás, utódok létrehozása, védekezés
- érték: mindaz, ami a testtel kapcsolatban van
- cél: a test és az érzékek kielégítése
- hajtóerő: az információszerző érzékszervek
- Prána-maja-kósa:
- cselekedetek szintjén rögzült énkép (pránikus test)
- tettek szintjén lévő önazonosság (orvos, munkás, focista, úszó vagyok)
- fókusz: tevékenységek végzése
- érték: tettek eredménye, társadalmi hierarchiában elfoglalt szerep
- cél: egzisztencia és karrierépítés
- hajtóerő: a pránikus test és a cselekvő érzékszervek
- Manó-maja-kósa:
- elme szintjén kialakult énkép (elme test)
- gondolatokkal, ideológiákkal való önazonosulás (kommunista, kapitalista, természetvédő, állatbarát, vallásos vagyok)
- fókusz: az adott ideológia követése
- érték: ha mások egyetértenek velem
- cél: az ideológia terjesztése és követése
- hajtóerő: az elme és az információszerző érzékszervek
- Vidzsnyána-maja-kósa:
- intelligencia szintű énkép ( az intelligencia test külső része)
- ezen a szinten az ember már érti, hogy nem azonos se a testével, se a pszichéjével; tudatos arról, hogy létezik a lélek
- fókusz: keresi az élet értelmét (ez a szint egy választószint, vagy leesik a kereső erről a szintről, vagy feljebb lép az ötödikre)
- érték: ami elősegíti a fejlődést
- cél: elérni a következő szintet
- hajtóerő: az intelligencia és az információszerző érzékszervek
- Ánanda-maja-kósa:
- az önvalót ismerő énkép szintje ( az intelligencia test belső része, vagyis a kauzális test)
- itt az intelligencia már kapcsolatban van a lélekkel
- fókusz: a lélek természetének megfelelő cselekvés
- érték: lelki élet gyakorlása
- cél: egyesülés a Legfelsőbb Forrással, Istennel
- hajtóerő: az önvalót tükröző intelligencia
Ezek a kósák az anyagi tudat öt szintjét jelölik. Ezeken túl létezik az önvaló tökéletesen tiszta lelki tudata, amelyben az élőlény teljesen felszabadult helyzetben van, és abszolút mértékben képes önmagát, a lelki világot és Isten érzékelni. Ez a jóga célja, megnyilvánul a szat-csit-ánanda vigraha, vagyis az örök, teljes tudással, boldogsággal és transzcendentális formával rendelkező lélek.
Ahogy korábban szóba került, a tudat felemelésében az a fajta jóga tud segíteni, amelyben helyet kap a szattvikus életmód és a lelki gyakorlatok végzése.
Kiegészítés: A tudat felépítéséről ITT, az elme állapotairól ITT és a kötőerők ITT olvasható cikk.
