Mi a relaxáció?
A relaxáció során tudatosan lazítjuk el a testünket és nyugtatjuk meg az elménket, valamint megtapasztalhatjuk, hogy igazi énünk különbözik az anyagi testünktől.
Fontos megfelelően elsajátítani a relaxáció helyes technikáját, mert ellazult test és ellazult elme nélkül a légzőgyakorlatok, a testgyakorlatok és a meditáció eredménye sem lehet teljes.
A relaxáció alkalmazása
A relaxációt az ászanázás előtt és utána is alkalmazzuk. Gyakorlás előtt használva, testi és mentális ráhangolódásként megfigyeljük a különböző testérzeteket, a légzést és a tudatot, elengedjük a testi feszültségeket, a zavaró érzéseket és gondolatokat. A ráhangolódás nagyszerű alkalmat teremt arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapok eseményeiből, megszokott környezetünkből, megtanuljunk odafigyelni önmagunkra, ezáltal felkészüljünk a gyakorlásra. Továbbá a meditáció felkészítésére is remek módszer. Ülő testhelyzetben javallott végezni.
A gyakorlás végi relaxációt az ászanák és a pránájáma hatásainak mélyítésére és harmonizálására alkalmazzuk. Mialatt ellazul a test és az elme, a szervezetben sokkal hatékonyabban zajlanak az egyes élettani és energetikai folyamatok, segítve az összhatás hatékony kiteljesedését. Az ászanázás utáni relaxációt savászanában (hullapózban) szoktuk végezni.
A teljes relaxáció három szinten valósul meg: 1. testi (durva fizikai), 2. pszichés (finom fizikai) és 3. lelki szinten.
A relaxáció három szintje
A test relaxációja során megfigyeljük a testérzeteket, különféle autoszuggesztiós parancsok segítségével a test minden egyes részét ellazítjuk, megtapasztaljuk a feszült és az oldott állapot közötti különbséget. A relaxáció az egyetlen módszer, amelyben az ember tudatosan szabadítja meg magát a feszültségektől: mentális utasítást küld az izmoknak az ellazulásra és átéli a könnyedség áldásos állapotát. Megfelelően kialakított gyakorlás után képessé leszünk bármilyen testhelyzetben, bármilyen körülmények között a teljes ellazulásra, a megfelelő tudatállapot felidézésével. Némi gyakorlással utasítást tudunk küldeni az akaratunktól független belső szerveknek (gyomor, máj, szív stb.) is az ellazulásra.
A testi relaxáció történhet aktív és passzív módon is. Aktív az a folyamat, amikor a relaxáció során az ellazításra szánt izmot először megfeszítjük és aztán lazítjuk el. Passzív az a folyamat, amikor csak mentális utasítással lazítjuk el az izmokat.
A relaxáció pszichés szakaszában a légzésre koncentrálunk, és az elmét megszabadítjuk a negatív gondolatoktól, érzésektől. Belégzéssel nyugalmat és energiát lélegzünk be, kilégzéssel pedig kifújunk minden mentális feszültséget. Figyelmünket befelé irányítjuk énünk, belső hangunk felé, s próbáljuk visszavonni érzékeinket azok tárgyaitól, a külvilág különböző ingereitől (a fény-, hang-, forma-, illat- és íz-érzékeléstől). Elengedjük az érzéktárgyakkal való kapcsolatunkat, elszakadunk a külső érzékelés birodalmától és eljutunk belső énünk világába.
A harmadik részben alkalmazhatunk vizualizációt, vagy tudati autoszuggesztiót. A vizualizáció segítségével egy belső utazásra indulunk, teljesen elengedve a külvilágot, az érzéseket, az önazonosításokat, az e világban felvett szerepeinket és kötelességeinket. Ez a lelki szintű relaxáció tulajdonképpen már nem is egy fajta ellazulás, hiszen a lelki, transzcendentális dolgoknak nincs köze az anyagi testhez és elméhez, hanem inkább egy meditatív állapot, amelyben az ember saját transzcendentális természetével azonosul, ébresztgeti lelki öntudatát.
A harmadik szinten történő, lelki szférák felé való fordulás egy elkülönült állapot, amelyben testünket, elménket, valamint azok működéseit kívülről, mintegy tanúként, szenvtelenül szemléljük. Megfelelő és kitartó gyakorlással nemcsak közömbössé válhatunk a külvilág szenvedést okozó hatásaival szemben, de megtanulhatunk minden élőlényt a testétől, cselekedeteitől függetlenül, lelki lényként szemlélni.
A Bhagavad-gítá alábbi versei így írnak erről:
„Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd bráhmanát (lelki tudással foglalkozó bölcset), a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt (a kaszton kívülit) is.”
„Aki ekképpen eljutott a transzcendentális síkra, az egyszerre megvalósítja a Legfelsőbb Brahmant (Isten lelki energiáját), és teljes boldogság tölti el. Sohasem bánkódik, nem vágyik semmire, és egyenlő minden élőlénnyel szemben.“
A rendszeresen kivitelezett relaxáció és a meditáció segítségünkre lesz abban, hogy ez a kedvező állapot ne csak a konkrét gyakorlás ideje alatt valósuljon meg, hanem mindennapi életünk alap állapotává váljék.
Megjegyzés: A SelfnessYOGA honlapon – a tudástáron belül – a relaxációk között számos szöveg érthető el, valamint a SelfnessYOGA YouTube csatornán – relaxációs lejátszási listájában – sok meg is hallgatható.
