Részlégzések
Aszerint, hogy a tüdő mely részét használjuk a hétköznapi légzésünk során, technikailag három légzéstípust különböztetünk meg:
1.) hasi (mély-) légzés,
2.) bordaközi, vagy mellkasi (közép-) légzés és
3.) kulcscsonti (felületes) légzés.w
Hasi légzés
A hasi légzés elsajátítása nagyon fontos a különféle prāṇāyāma gyakorlatok megfelelő kivitelezéséhez. Kilégzéskor a hasizmokat összehúzva próbáljuk meg minél jobban kiüríteni a tüdőből a levegőt, majd egy kis (nem erőltetett) légzésvisszatartás után ellazítva a hasfalat hagyjuk, hogy a belélegzés magától induljon be. Miközben a levegő behatol az orrlyukakon keresztül, a has kidomborodik a rekeszizom összehúzódása és leereszkedése következtében. E folyamatban a rekeszizom működésén van a fő hangsúly és nem a hasizmok feszülésén és ellazulásán. A hasi légzés közben a hasizmok végig ellazult állapotban vannak. A belégzést és a kilégzést is az orron keresztül, lassan és hangtalanul végezzük.
Hatása: A levegő oxigén- és prāṇa-tartalmának optimális szintű felhasználását lehetővé tevő légzéstípus. Így lélegzik a felnőtt férfiak többsége. Hasi légzésnél a tüdő legalsó része telik meg levegővel, s a rekeszizom ütemes emelkedése és süllyedése enyhe masszázsban részesíti a hasi terület belső szerveit, segítve az emésztést és a belső szervek megfelelő működését, csökkenti a magas vérnyomást. Nyugtató és csendesítő hatással is bír.
Megfigyelése hátonfekvésben: Feküdj a hátadra, a lábadat a derék ellazítására állítsd talpra, a térdeket döntsd egymásnak. A karod legyen a törzs mellett tenyérrel felfelé. Lélegezz be lassan és mélyen a hasi területre. A légzés halk és egyenletes legyen. Érezd, ahogy a levegő beáramlik a tüdő alsó részébe. Majd lélegezd ki innen a levegőt. Elképzelheted azt, hogy a köldökön keresztül lélegzel. Párszor ismételd meg így a légzést.
Megfigyelése vajrāsanában: Helyezkedj el gyémántpózban, a tenyereket a térd elé helyezve úgy, hogy az ujjak kifelé mutatnak, a kéztövek összeérnek. A hátad maradjon egyenes, a gerinc a fejtetőn keresztül nyújtózik, a hasi terület szabad, hogy jól gyakorolható legyen a mély hasi légzés. Tudatosan lélegezz a hasi területbe, miközbe végzed a bólogató légzést. Belégzéssel kiemeled a fejed, míg kilégzéssel leengeded.
Mellkasi légzés
A mellkas légzés során elsősorban a bordák egymástól való eltávolodása, és ezen keresztül a tüdő kitágulása eredményezi a levegő beáramlását. Gyakorlásakor alaposan ürítsük ki a tüdőt, s törekedjünk arra, hogy a hasfalat enyhén megfeszítsük, mert ezzel tulajdonképpen gátolva lesz a hasi légzés.
Hatása: Ez a fajta légzés a tüdő középső, mellkasi részét tölti meg levegővel, így tudatosítja a bordakosarat ölelő izomzatot. Mindazonáltal kevesebb levegő felvételét eredményezi viszonylag nagyobb energiabefektetéssel. Ez a légzés mélyíti a szív munkáját, serkenti a vérkeringést, jó alacsony vérnyomásra. Élénkítő és melegítő hatással rendelkezik.
Megfigyelése hátonfekvésben: feküdj hanyatt nyújtott lábbal, a karokat a fej körül helyezd el. A lehető legkevésbé mozgasd a hasad és a kulcscsontod, tudatosan lélegezz a mellkasodba. Érezd, hogy belégzéskor megemelkedik és kitágul a bordakosár, kilégzéskor pedig szűkül. Elképzelheted, hogy a szegycsont közepén keresztül lélegzel.
Megfigyelése vajrāsanában: A mellkasi terület átlégzéséhez hajolj előre, simítsd a hasat a combra, a könyökök a térd elé kerülnek, az alkarok a talajon nyugszanak, így a bordakosár oldalra-hátra irányuló tágulását tudatosíthatod. Miközben a tüdő középső részébe lélegzel itt is végezheted a bólogató légzést.
Kulcscsonti légzés
A kulcscsonti légzés során a kulcscsontokat megemelve még jobban kitágítjuk a tüdőt, s így több prána áramlik a testbe. E légzéstípus gyakorlásakor a mellkasi légzés gyakorlásához hasonlóan enyhén megfeszítjük a hasizmokat, s belégzés közben törekszünk arra, hogy minél több levegő áramoljon be a mellkas felső részének kitágítása és a kulcscsontok emelése révén. Mindezek közben a vállainkat ne feszítsük meg, s kezeink is legyenek mozdulatlanok.
Hatása: Segít megszabadulni a tüdőcsúcsban lerakódott allergén és szennyező anyagoktól. Ez a légzéstípus csupán önmagában (tehát a hasi és a mellkasi tüdőrész feltöltése nélkül) a legkevésbé hatékony, ennek ellenére a legtöbb ember (főleg hölgyek) hajlamos arra, hogy csak így, „pihegve” lélegezzen. Egy gyakorló jógi számára e légzésforma kizárólag a teljes jógalégzés részeként elfogadott.
Megfigyelése hátonfekvésben: Hanyatt fekvésben legyen a két karod a törzsed mellett letéve, tenyérrel felfelé. Pihegve, kicsiket lélegezz, és képzeld el, hogy a nyak tövén keresztül veszed a levegőt. Minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzod a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengeded.
Megfigyelése vajrāsanában: A kulcscsonti rész energetizálásához babapózban pihentesd a kezeket a test két oldalán, tenyérrel felfelé. Lazítsd el a vállövet. Gördülj puhán, testsúllyal nem terhelten a fejtetőre belégzéssel, majd vissza kilégzéssel. Szemléld a kulcscsont mozdulását és próbálj az alá, a tüdőcsúcsba lélegezni. Többször ismételd meg a gyakorlatot.
(Felhasznált irodalom: Jóga tiszta forrásból: Dr. Tóth-Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely)
