Az energetikai test: prána, nádík, vájuk, csakrák

Az anyagi világban az élőlényt az alábbi testek fedik be: durva fizikai-, energetikai- és finom fizikai test. Mindezek mellett létezik az önvaló, a lélek. Jelen cikk az energetikai testről, vagyis a pránikus testről fog szólni, de a cikksorozat a többi testet is be fogja mutatni. (Az összefoglalás a leírás végén lesz.)

A prána meghatározása

A prána (pra: előre, ki; ana: lélegzet) az az anyagi világban létező anyagi energia (életerő, életlevegő), amely működésben tartja a teremtett világot.

A prána jellemzése

A prána mindent betöltő kozmikus energia, melynek fő alkotóeleme az éter (ákása), a legfinomabb durva fizikai elem. Átfogó mezőt alkot az anyagi világban, minden pontja összefügg egymással, és kapcsolatban áll az univerzum minden más elemével és formájával, így mindent áthat, mindenben jelen van. Az élő szervezetben koncentráltan helyezkedik el. Élteti az anyagi testet, azonban csupán addig aktív és áramló, ameddig a lélek, az önvaló jelen van a testben. Közvetlenül fenntartja és aktivizálja a testet és az elmét. Kapcsolatot tart fenn a látható anyagi test és a finom fizikai test között. Több típusa van, magasabb rendű formái a mentális és tudati energiák hordozói. A testben energia központokban (csakrákban) tárolódik, és energia pályákban (nádíkban) áramlik.

A prána forrásai

Az életenergia legfőbb forrásai az őselemek, vagyis maga a természet. Ha ezen elemekkel vesszük körbe magunkat, akkor feltöltődünk pránával. A földből az energiát a táplálkozás során vesszük magunkhoz. Amikor zöldséget, gyümölcsöt, gabonát fogyasztunk, nem csupán mikro- és makroelemekhez jutunk, hanem pránához is. A vízből az ivás során juttatjuk be a testünkbe a pránát, a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel segítségével. A tűz energiáját egyrészről a Nap fénye közvetlenül adja, másrészt a zöldségek, a gyümölcsök és a gabonák magukba zárt energiáját felvesszük az evésnél, harmadrészt a főzés által közölt hő is ezen energiákhoz adódik. A levegő elemből a légzés folyamatával történik a prána felvétele. Végül a szervezetben lévő energiaközpontok (csakrák) automatikusan veszik fel a környezetből (éterből) a szükséges energiát.

A pránájáma fogalma

A pránájáma a prána szabályozását jelenti. (Prána: életerő; ájáma: kiterjesztés, tágítás, növelés). Tágabb értelembe véve a helyes táplálkozás, a szabadban és a napon való tartózkodás, a kiegyensúlyozott légzés és életvitel mind a pránájáma kategóriájába tartozik. Testünk energia szabályzása leginkább a légzésen keresztül történik, így a jógában pránájáma gyakorlatok alatt elsődlegesen a légzőgyakorlatokat értjük: amikor a légzés által felhalmozzuk az életerőt és annak áramlását irányítjuk a szervezetben. Ezt a szabályzást az ászanák, a bandhák, a relaxáció és a meditáció is segítik.

A nádík (energiapályák)

A nádí szó „folyamatot” vagy „áramlatot” jelent, és ebben a tekintetben olyan csatornára utal, amelyben az életerő áramlik. Ezek a csatornák úgy hálózzák be a testet, mint a vérerek vagy az idegszálak, mindössze annyi különbséggel, hogy éterből épülnek fel. Erre a finom éteri energiahálóra épül a test durva része, és az ebben a hálózatban áramló energia táplálja az egész testet. A szervezet 72000 nádija közül kiemelkedik három: a szusumná, az idá és a pingalá.

A három fő nádí

A szusumná nádi a gerincoszlop vonalán helyezkedik el. A gyökércsakrából ered a gátnál és a koronacsakránál, a fejtetőnél ér véget. (A csakrákról a következő foglalkozáson tanulunk.) Az idá nádí a gyökércsakra bal oldalából kiindulva spirális vonalban emelkedik felfelé a gerincvelőben, és az homlokcsakra bal oldalában végződik, illetve a bal orrlyukban. A pingalá nádí a gyökércsakra jobb oldalából ered, és az idával ellentétes oldalon halad spirálisan felfelé az homlokcsakra jobb oldalához, és a jobb orrlyukhoz.

A pingalá és az idá nádí a mindannyiunkban áramló két, egymást kiegészítő, de ellentétes minőségű energiát fejezi ki: férfi–nő, gyakorlat–elmélet, nappal–éjszaka, meleg–hideg stb. Az alábbi táblázat e kettős energia-párok főbb jellemzőit foglalja össze:

A nádík egyensúlyának hatása (Kundalíni-energia)

A jóga egyik célja, hogy kiegyensúlyozottá tegye az energiaáramlást a pingalá és az idá nádíkban. Amikor ez az egyensúly létrejön, akkor a legfontosabb nádíban, a szusumnában az energia elkezd zavartalanul áramolni. Ekkor a Kundalíni-energia felébred, majd a csakrákon keresztül felemelkedik.

A kundalíni ősi energiája a gyökércsakrában raktározódik. Ezt a kozmikus energiát születésünkkor mindannyian megkapjuk, és hogy mire használjuk, az csakis rajtunk áll. Felhasználhatjuk érzékeink kielégítésére, vagy a jóga tanítása szerinti önfejlesztésre. A kundalíni energiát egy szunnyadó kígyóhoz szokták hasonlítani, amely a gyökércsakrában pihen összetekeredve.

Jóga nélkül ez az energia szunnyadó állapotban marad, legfeljebb az ösztönös élettevékenységek elvégzésében lesz segítségünkre. Amikor a jóga révén ezt az energiát felébresztjük és feláramoltatjuk az alsó csakrákból a koronacsakrába, akkor segítségünkre lesz személyiségfejlődésünkben. Képessé tesz felülemelkedni az anyagi felfogásokon, a testi megjelöléseken, de arra is, hogy a testtől függetlenül szemléljük önmagunkat. Ez az anyagi tudat tisztításának és felemelésének mechanikus útja, mely a lelki tudat küszöbének elérését eredményezi. (A tudat átalakításáról és a Kundalíni-energia felemeléséről külön cikkben lehet bővebben olvasni.)

A vájuk (fő energiák)

A nádíkra úgy tekinthetünk, mint a Földön működő szélcsatornákra, amelyeken keresztül tapasztaljuk a légmozgást, vagyis a szél fújását. A levegő vezetésre kerül. A vájukat pedig a Földön lévő fő légáramlatokhoz lehet hasonlítani, amik a bolygó éghajlati változásait hozzák létre. Tehát a nádík csatornák, amelyekben az energia áramlik, míg a vájuk a fő energiák, amelyek szabályozzák a test működéseit, és a prána öt fő típusaként ismertek.

A prána öt fő típusa (az öt váju)

1. Udána-váju (felfelé áramló prána)

• Az éter elem uralja.
• Az életenergia minőségi és mennyiségi átalakítását végzi, valamint a test növekedését, a két lábon állást, a beszédet, erőkifejtést, lelkesedést és az akarat működését irányítja.
• Az egyik fő irányító energia, amely által a tudatunk kibontakozhat.
• A köldöktől a fejig irányítja az energiát.
• Működésének központja a torok.

2. Prána-váju (tovább áramló prána)

• A levegő elem uralja.
• Irányítja a táplálék és italfelvételt, a belégzést, a szív működését, az érzékszervek tapasztalásainak befogadását és a mentális tapasztalatokat. Természetében előrehajtó, serkentő természetű.
• Azt az energiát szolgáltatja, amely az életben való tevékeny tettekhez szükséges.
• Az energia fejtől lefelé a köldökig (a fizikai test pránikus központja) történő áramlását irányítja.
• Működésének központja a szív.

3. Szamána-váju (egyensúlyozó prána)

• A tűz elem uralja.
• Az emésztés minden szintjéért felelős, az étel megemésztéséért a gyomorban, a levegő szűréséért a tüdőben.
• Az elmében homogenizálja az érzékszervi és mentális tapasztalatokat.
• A test perifériális része felől annak belseje felé áramlik. Az egész testtől vissza a köldökig irányítja az energiát.
• Működésének központja a köldök.

4. Vjána-váju (kifelé áramló prána)

• A víz elem uralja.
• A keringést irányítja annak minden szintjén. A táplálék, a víz és az oxigén testben történő mozgásáért felelős. Mozgásban tartja az érzelmeket és a gondolatokat az elmében. Mozgásban tart és energiával lát el.
• Minden más pránának segíti a működését. Az egész testre kiterjed a hatása.
• A test belseje felől a perifériális részek felé áramlik. A köldök területéről az egész test irányába hat.
• Központja az egész test.

5. Apána-váju (lefelé és kifelé áramló prána)

• A föld elem uralja.
• A kiválasztó és a reprodukciós folyamatok minden formáját ez a prána uralja (pl.: ürülék, vizelet, a magzat megszületése). Az immunrendszer alapja.
• Mélyebb szinten irányítja a negatív érzékszervi, érzelmi és mentális tapasztalatok megszüntetését.
• Működése a köldöktől a gyökércsakráig terjed.
• Működésének központja a végbélnyílás.

Összefoglaló táblázat:

Az ötféle prána elengedhetetlen az anyagi test és az elme kiegyensúlyozott működéséhez, hisz ezek végzik a szervezet és a tudat szabályzását, valamint a prána tartja fenn a kapcsolatot a durva és a finom fizikai test között. Ez az oka annak, hogy az egyes testekben történő változás kihat a másik test működésére is (pl.: pszichoszomatikus betegség).

A csakrákról általánosságban

A szusumná-nádí a gerincoszlop mentén áramlik, míg az idá-nádí és a pingalá-nádí a szusumná-nádí jobb és bal oldalán spirálisan áramlik, mintegy körbevéve azt. Ezek a csatornák hét helyen keresztezik egymást, amely keresztezések mentén kialakul hét energiaörvény. Ezeket az energiaörvényeket csakráknak nevezzük és energiaközpontként funkcionálnak.

A csakrák olyan energiatölcsérek, amelyek a környezetből pránát juttatnak a testbe és a párna leadásban is közreműködnek. Ezek az energiaközpontok komolyan befolyásolják a szervezet működését, mert a finom fizikai test mindegyikében megtalálható a kivetülésük. A durva fizikai testben pedig a csakráknak megfelelő helyen egy-egy szimpatikus ideggóc és egy belső-elválasztású mirigy található.

Az alábbi táblázat a csakrák és a velük összefüggő belső elválasztású mirigyek, ideggócok és pszichikai funkciók kapcsolatait foglalja össze.

Minden fő csakrának saját szimbóluma van és más elem uralja, amely elemek természete aztán az adott csakrák működésében is megnyilvánul. Az egyes csakrák más-más testi és pszichés funkciókat is szabályoznak. (A csakrák jellemzőit és funkcióit külön cikkben tettem közzé.)

Jóga – egészség

A nádík, a vájuk és a csakrák kiegyensúlyozott működése fontos az egészséges test és elme működéséhez. Ehhez lényeges az energetikai test harmonizálása. Erre a  legmegfelelőbb módszerek: a pránájáma, az ászanák, a relaxáció, a meditáció, a bandhák, a táplálkozás, a napi rutin és az egészséges életmód, amely elemek mind megtalálhatóak a jógában.

A különböző testeket összefoglaló vázlat:

A névre kattintva elérhető a hozzá tartozó blog bejegyzés.

1. A durva fizikai test:

• az öt őselem és az azokhoz kapcsolódó érzékszervek építi fel
• az őselemek kombinációjából egyéni testalkatok jönnek létre
• ez az a test, ami “kézzel fogható”

2. Az energetikai test:

• a prána, a nádík, a vájuk, és a csakrák alkotják
• a durva és a finom test között van, de lényegében mind a kettőt áthatja
• összeköti a durva és a finom testet

3. A finom fizikai test:

• az elme, az intelligencia és a hamis egó alkotja
• a finom fizikai test a tudat (vagy más szavakkal: psziché, mentális test, szellem)

4. Lélek (ez nem test, ez azokon túl van):

• a valódi lényünk lénye, vagyis az önvaló
• az anyagi testeken túl létezik, transzcendentális
• az anyagi testek irányítója
• a tudat forrása