Tudástár

Jālandhara-bandha - Torokzár

A jālan szó hálót, szövedéket, hálószemet jelent, a jāla pedig torkot, ami utal a torokzárra. Egy másik magyarázat szerint az ādhāra jelentése alap. A testben több ilyen ādhāra (kisebb és főbb csakra) van.

Leírása: A jālāndhara-bandha, a torokzár felfogható úgy, hogy ez a bandha a nādik hálózatát lezárja a torok területén, és az energiaáramlást a suṣumṇā-nāḍība irányítja.

Fajtái:

- Teljes: az amikor teljesen lezárjuk a torok területét és a légcsövet. A belégzés utáni, illetve a kilégzés utáni légzésszünetben alkalmazzuk. A kitartása közben nincs légzés! Ebben az esetben csak a bandha oldása után szabad ki- illetve belélegezni.

- Részleges tudatosan: akaratlagosan szűkítjük a légrést, előidézve azt, hogy a levegő lassan áramoljon. Ezt ki- és belégzés alatt is lehet végezni. Ilyen zárat alkalmazunk az ujjājī prāṇāyāmánál.

- Részleges spontán: erősen előrehajtott fejtartás mellett jön létre ez a fajta torokszűkület. Ezt a típusú bandhát a sarvāṅgāsana és annak gyakorlatai alatt sajátíthatjuk el a legkönnyebben, mikor a szegycsontot az állhoz szorítva tartjuk. Eközben is tudunk lélegezni.

Hatások: Mentálisan lazít, enyhíti a stressz okozta feszültségeket. Csökkenti az aggódást, a szorongást, a dühöt, a haragot. Javítja a pajzsmirigy működését, kiegyensúlyozza azt. Segít az anyagcsere szabályozásában. A nyaki verőerekben, a sinus caroticusokban (kiöblösödés az érben) találhatók a légzést szabályozó baroreceptorok (nyomásérzékelők) amelyeket a jālāndhāra-bandha stimulál. Így lelassul, csökken a légzésritmus, a szívritmus, és növekszik a légzésszünetek hossza. A hasi idegközpont, solar plexus, amely a törzs középpontjában található, az emésztés tüzének a székhelye. A lunar plexus, amely az agy közepén található idegközpont hűvösséget hoz létre. A nyaki területen lévő nādik hálózatát lezárva a lunar plexus hűvös energiája nem szivárog le, így nem keveredik a solar plexus meleg energiájával. Tisztítja az orrjáratokat. Szabályozza a vérnek és a prāṇának a szívhez, a fejhez, a nyakban lévő belsőelválasztású mirigyekhez való eljutását. Ha a prāṇāyāmát jālandhara nélkül hajtjuk végre, a szívre, az agyra és a szemgolyókra nehezedő nyomás szédüléshez vezethet. Ugyanakkor a gyakorlat pihenteti az agyat, és alázatossá teszi az értelmet. Növeli az egyhegyűséget.

Ellenjavallatok: Nyakcsigolya-gyulladás, szédülés, magas vérnyomás vagy szívbetegségek esetén ne gyakoroljuk. Kezdetben csökkenti a vérnyomást, de a légzés huzamosabb visszatartása megterhelheti a szívet.

Gyakorlás - tanítás: (a teljes bandha esetében)

  1. Ülj egy kényelmes, meditációs pózban. A kéz a térden vagy a combon cin vagy jñāna-mudrában.
  2. Hunyd be a szemed, lazítsd el az egész tested.
  3. Figyeld meg a légzésed. Folyamatosan, nyugodtan, egyenletesen lélegezz a természetes légzéseddel.
  4. Térj át a teljes jógalégzésre.
  5. A következő lassú mély belégzés után, tartsd benn a lélegzetet. A gerinccel és a nyakkal nyújtózz meg, majd hajtsd előre a fejed. Nyomd szorosan az állat a mellkashoz. Enyhén feszítsd meg a mély-nyakizmokat.
  6. Addig tartsd, amíg kényelmesen vissza tudod tartani a légzést.
  7. Lassan emeld a fejet, oldd a zárat és lélegezz ki.
  8. Ismételd, miután a légzés ritmusa nyugodt lesz.

 

Előfordulható hibák: túl feszes a fej előrehajlítása; a torok területe görcsös; nem a gége környékén hanem a nyelv tövénél érezzük a feszülést; nem jön létre a torokzár; saját szintünkhöz képest túl rövid vagy túl hosszú ideig tartjuk meg; túlnyomás keletkezik a fejben; légszomjig tartjuk ki.

A gyakorlás mélyítése: kezdetben 3-szor, majd 6-szor, végül maximálisan 9-szer gyakorold. Fokozatosan, egyesével növeld az ismétlés számát és a kitartás hosszát.

Variáció: Akiknek merev a nyakuk, annyira tartsák lent a fejüket, amennyire ez túlzott kényelmetlenségérzet nélkül lehetséges, vagy pedig csavarjanak össze egy szövetdarabot, és helyezzék a kulcscsontok tetejére. A szövetet inkább a mellkas emelésével, és ne az áll lefelé préselésével tartsuk a helyén úgy, hogy a légzés kényelmessé váljon.

Mikor gyakorolható: Ha magában gyakorlod, akkor az ászanák és a prānāyāma után, a meditáció előtt. Optimális a prānāyāmával és a mudrákkal együtt gyakorolni. Csak a torok zár oldása után, amikor a fej már függőleges helyzetben van szabad, ki- illetve belélegezni. Gyakorolható kilégzés utáni légzésszünetben is.

 

(Felhasznált irodalom: Jóga tiszta forrásból: Dr. Tóth-Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely)

Ajánló

Menü

Kapcsolat