A nyújtás 10 szabálya

A bemelegítés legyen alapos, hiszen ezzel készítjük elő a testünket a terhelésre.

A gyakorlatsor összeállítása, illetve a felvételek során tartsuk be a fokozatosság elvét, akkor nem lesz sérülés.

A gyakorolt testhelyzetet mozgáshatárig, légzésszinkronnal, figyelemvezetéssel, izomkontrollal lassan vegyük fel, így elkerülhető, hogy a figyelmetlenség, a gravitáció vagy a lendület húzódást okozzon.

A mélységet fájdalomküszöbig vigyük el.

A póz kitartása közben puhán, egyenletesen lélegezzünk (ahol leginkább érezzük a nyúlást, oda lélegezzünk be energiát, és lélegezzük ki a feszült érzetet).

Kezdő szinten inkább többször vegyük fel az ászanát rövidebb ideig kitartva.

Egy adott területre ható gyakorlatok intenzív gyakorlása között várjunk néhány napot (2-3 nap), és csak azután térjünk vissza ugyanerre a területre. Erre azért van szükség, hogy a megdolgozott területen végbemenjenek minden szinten a változások, valamint megtörténjen a pihenés.

Ha dolgoztunk egy irányba, akkor foglalkozzunk a hozzá tartozó ellentétes oldallal is (pl.: ha nyújtottuk a térdhajlító izmokat, akkor nyújtsuk a térdfeszítőket is).

Végezzünk el a levezető ászanákat is (pl. állók után ülőket).

Legyen egy minden feszültséget elengedő relaxáció a jógázásunk végén.

Forrás: Jógapont Online Jógamagazin